vissza | nyomtatás

Településtörténet

"Te leszel a néped zászlóhordozója"
Teitelbaum Mózes csodarabbi szájából hangzottak el ezek a szavak, amikor egy beteg kisgyermeket meggyógyított. Nagy jövőt, hosszú életet jósolva neki. A gyermeket Kossuth Lajosnak hívták.

A jóslat valóra vált. Itt, Monokon született, s itt Zemplénben kapcsolódik be a politikai mozgalomba. Szülőháza ma múzeum, mely 1963-tól a Nemzeti Múzeum intézménye, s a hazai Kossuth-kultusz ápolásának központja. Visszaemlékezésében így ír "Monokon születtem, amott a Szerencsi hegy tövében, ahol a rege szerint Árpád a honalapítás első áldomásait megülötte."

A feltételezések szerint Hegyalján már az őskor embere is megtelepedett. Erről a területről írott forrásként először Anonymus Gesta Hungaroruma tesz említést.

Később az Andrássy ill. a Monoky családok ősi fészkei. Várkastélya a XIV. századtól XVII. századig a Monokyaké, majd a Thökölyek s végül az Andrássyak tulajdona. Ezekből az évszázadokból még gyönyörű emlékeket láthatunk. Monok várkastélya, a ma is álló gótikus stílusban épült, aztán a XVIII. században klasszicista elemekkel bővült. Még a XVI. sz-ban erődfallal vették körül.

Az Andrássy-kastély egyemeletes barokk épület, melynek különlegessége az ovális alaprajzú emeleti díszterem, ahol rokokó freskókat csodálhatunk.  S ez még nem minden, hiszen a földszinti házikápolna legalább oly lenyűgöző. A népoktatás pártfogója Andrássy Dénes az épületet 1902-ben a Gyermekvédő Ligának ajándékozta, s 1914-től itt működik az általános iskola.

A község római katolikus temploma nem építészetéről nevezetes, hanem arról, hogy itt őrzik Szent Orbán vértanú ereklyéjét. Andrássy gróf vásárolta meg a római Priscilla katakombából. Azzal a szándékkal, hogy Orbán megvédi szőlőit a fagykártól és a jégesőtől.

A református templom tornyában megkonduló Kossuth-harang is azt jelzi, hogy töretlenül él a híres szülött emléke.