Tokaj-hegyalja

Megismerésre csábító gondolatok Zemplénről illetve Hegyaljáról

"Hej, ez a Zemplén, ez a Zemplén! Boldog annak minden röge. Azok a fölséges árnyékok járnak rajta. Azok nem múlnak el. Ott táboroznak a völgyekben, láthatatlan sátrak alatt. Nem az élőké ez a föld, még az övék most is. Minden bokor, minden talpalatnyi föld felkölti az emléküket. Egy paripa nyerít valahol. Hej, mi volt ez?Minden olyan méltóságteljes volt. Az ünnepies csend, amibe csak a fák zúgása vegyül. Ezeké a százados tölgyeké, amelyek felfogják künn az országúton ballagó parasztszekerek zörgését. Zizegnek, susognak, néha egy szélrohamban összeverődnek a gallyak, mert még kopaszak, s kip-kop, úgy rémlik, mintha messziről lépegetnének Rákóczi kurucai.És ezek a kastélyok, kúriák! Vedd le a kalapodat, vándor utas, ha látod e régi kőrakásokat.E fészekből kezdődnek és futnak össze azok a szálak, melyekből együtt a történelem lesz..."

A századfordulón írta ezeket a gondolatokat Zemplénről Mikszáth Kálmán. Valóban szűkebb hazánk köveihez a történelem számos eseménye, személyisége fűződik. És számtalan monda teszi színesebbé a történetet azok számára, akik szeretnének kalandozni ezen a tájon. Bármelyik kapuján is nyílik meg előttünk a Zempléni-hegység, évmilliókat magába záró sorok juthatnak eszünkbe:

Egykor lángokat vetettél
Ősz tető, most vesztegelsz,
És kiégett köveidben
Szőlőfürtöket nevelsz.

Két ellentétes őserő, a tűz és a víz teremtett rendkívül érdekes egységet ezen a tájon. A tűz mára kialudt, csöndesek a vulkánok, de szépségük, különleges formájuk, gazdag talajuk áldásait ma is élvezzük. De mit is nevezünk Tokaj-Hegyaljának?

A terület közel 6000 hektár, kiváló fekvési és talajtulajdonságokkal rendelkezik. Magyarország észak-keleti részén, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a tokaji Kopasz-hegy által határolt háromszögben helyezkedik el.

Ehhez a területhez napjainkban 27 település tartozik:
Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu.

A szőlőművelés és borkultúra sajátosan meghatározza e települések arculatát. És népességét is, hiszen a szőlő művelése, feldolgozása és kereskedelme már a XII. századtól vallon, ófrancia, keleti szláv, ruszin és zsidó betelepülőt vonzott. A hegyaljai mezővárosok utcái és házai polgárosultabb igényt és jómódot tükröztek.

Sajnos vagy nem sajnos, ha valaki a Hegyalja szót meghallja csak a bor jut eszébe. Kár! Megannyi kincset rejteget még, amire érdemes rácsodálkozni.

Tudják például, hogy Sátoraljaújhelyen állították fel hazánk első mechanikus óráját, melynek számlapja 1501-ben készült? Hogy hogyan lett a Rákóczi-család tulajdona Sárospatak? Túráztak már a gönci Pálos kolostor romjaihoz? Hogy rendkívüli állat- és növényvilág található itt? Golopon a Vay család két kastélyt is építtetett, hogy Monok nem csak Kossuth Lajos szülőhelye, hanem itt található az Andrássy-kastély, amiben csodaszép freskók láthatók a 18. sz-ból? Voltak már nyári hangversenyen a régi pompájába visszaállított mádi zsinagógában? Hogy Szerencsen található Magyarország, de még Európának is legnagyobb képeslevelezőlap- gyűjteménye? Közel egymillió darabot számlál. Egy kellemes túra után kóstolták már az erdőbényei perecet? Vagy egy kiváló halászlé mellé kértek már tőtikét? De ha Tokajban járnak ki ne hagyják a tokaji sertésbordát!

Persze még sok-sok kérdőjel rejtezik a 27 településen, amit szeretnénk másokkal is megosztani. Ezért azt ajánlom, lépjünk be Hegyalja-kapuján és tekintsük át röviden, amit az itt élő emberekről, a tájról, s természeti szépségeinkről tudni érdemes. Persze nem titkolt szándékkal, hanem, hogy minél többen mondhassák Mikszáthtal együtt; itt minden talpalatnyi föld mesél, emlékezik.