Boldogkő várában ma az alsó vár bejáratát képező félkörös kaputornyon át jutunk. Ez volt valamikor is az eredeti bejárata. A bejárat előtt volt a felvonó híd. A kaputorony után az alsó udvarba érünk. Az udvaron sziklába vágott cölöplyuk rendszert látunk, amely valószínűleg egy, a kőfalnál régebben épült, fából való kettős palánkfal maradványa. Itt volt a gyilokjáró. Balra eső sziklán látjuk a csonkabástyát, illetve annak maradványait. A legérdekesebb egy sziklába faragott kis kohó. Itt bronzot és vasat állítottak elő, a kohóban olvasztott réz ónnal való ötvözése útján. Ez a kohó a hazánkban hitelesen ismert első emléke a bronzgyártásnak. Mivel a bronzlepény volt az alapanyaga a csorbakői várban berendezett hamispénzverő műhelynek is, kézenfekvő a gondolat, hogy a boldogkői kohó Bebek György idejéből való, és ennek termékei is hasonló hamispénzverésre is szolgálhatott.

A felső vár bejáratához az udvar délkeleti sarkából sziklába faragott lépcsők vezetnek.
A déli toronyban megtalálhatjuk az 1682-ben az Inventáriumban említet száraz malmot, melyet puskaportörésre használtak, illetve a malomnak sziklába faragott helyét. A négyszögletes déli torony emeletéről lőréses ablakok néznek ki fenyegetően. A felső vár tulajdonképpen három épületrészből áll, az öregtoronyból, a palotából és a háromszögű toronyból. Itt láthatjuk a 5. 60 m-es mély tömlöcöt, téglával bélelve. Külön lejárata nincs, így a rabokat a felső nyíláson át valószínűleg kötélen engedték le. A vár legrégebbi része az öregtorony, illetve annak maradványa. Az ásatások során téglaküszöböt, csigalépcső nyomait és Árpád-kori cseréptörmelékeket találtak itt. Falai 3m vastagok, alapja 11, 5×11.5 m. Hogy eredetileg lakótorony volt e vagy védelmi öregtorony azt nem lehet tudni. A várnak ez a legrégebbi része.

Az öregtorony és a palota között találjuk a 26 m mélységben a sziklába faragott vízgyűjtőt, ciszternát. A várban víz nem volt, mivel az andezittufa nem adott vizet, így érthető, hogy rettenetes munkával próbáltak kutat fúrni. Víz azonban nem jöhetett fel, mert a kőzet minden nedvességet elnyelt, így kifalazott és négyszögletesre képezték, és ciszternának használták. (Szamárháton hordták a vizet, valamint esővizet fogtak)
A ciszternától északra találjuk a vár viszonylag legépebb részét, a magas falakkal rendelkező, fallal védett palotát. A vár építését maga a szikla határozta meg. Az ablakokkal, lőrésekkel ellátott vár részben kapott helyet a történelmi kiállítás.

Észak felől háromszög alakú torony található. Benne félkör alakú építmény és közepén csigalépcső maradványai láthatók. Itt található a vár kápolnája. Itt tartotta az istentiszteletet 1527 táján Dévai Bíró Mátyás. A szikla délen már annyira elkeskenyedik, hogy oda már építkezni nem lehetett. Oroszlánfejhez hasonlító sziklanyelv viszont kiválóan alkalmas volt az őrség elhelyezésére. A legvégén őrbódét helyeztek el, az oda vezető, igen keskeny talajon, pedig palánkkal védték az oda és visszahaladó katonákat. Ezt bizonyítják a két sorban egymással szemben álló 30×30 cm-es cölöplyukak sziklába vésett nyomai. 20 m magasságú szikla él végigjárása életveszélyes. A helyreállítás során ezt a sziklakijárót rekonstruálták és újra építették.

Kívülről, közvetlen a falak alatt jól járható gyalogút vezet körbe. Bejárása jó fogalmat nyújt a szikla és a vár egybetartozásáról. Növényzete érdekes, mohák és zuzmók nagy száma és fajtagazdagsága miatt. Védelem alatt állnak! A vár alatt láthatjuk a vár istállóját, ami az átalakítások után ma már borozóként működik. A vár körül pincéket, jégvermeket, terménytárolót, valamint kemencét találhatunk.