LAVOTHA GÉZA
festőművész, fafaragó
1926-1999

1926-ban született Erdőbényén. Tanulmányait a sárospataki tanítóképzőben, majd az egri tanárképző főiskolán végezte. Földrajz-rajz tanári oklevelet szerzett, majd népművelés szakot tanul, mert érdekli a világ minden "fontos dolga". A közel két évtizedes sárospataki lét ellenére visszavonzza az erdőbényei "álomvölgy". Itt alapította meg az Erdőbényei Kisgalériát, amely az ország első vidéki gyűjteménye. A művészet több területét is bejárja: fényképeket, festményeket, linometszeteket, fafaragásokat, rézdomborműveket, szobrokat egyaránt készít. Íróként is megállja a helyét, nemcsak novellákat, regéket ír, hanem újságíróként is sokszor megosztja a gondolatait a nagyközönséggel. Rengeteg szobrot készít fából kőböl , amelyek főként történelmi személyeket ábrázolnak. Munkásságáért Sárospatakon Pro Urbe kitüntetést kapott, Erdőbénye pedig díszpolgárává fogadta. Két házasságából négy gyermeke született. 1999-ben autóbalesetben elhunyt. Róla mintázta Sárossy Tibor erdőbényei származású, sárospataki fafaragó a hivatallal szemben található "Tanító" című szobrát.

SZEPSI LACZKÓ MÁTÉ
aszúbor feltalálója, református lelkész
1576-1633

Szepsiben született 1576-ban. Itt tanult, majd Sárospatakon kapta a magasabbfokú képzést. Tanulmányai elvégzése után Olaszliszkán és Kassán tanít. Innen megy Lorántffy Mihály anyagi támogatásával Wittenbergbe tanulni, ahol az ottani magyar diákok előljárója lesz. Tanulmányai alatt verseket, teológiai feljegyzéseket ír magyar és latin nyelven. Hazatérve Erdőbényén lesz prédikátor, kántortanító ami abban az időben papi, tanítói és gazdálkodói tevékenységet is jelentett egyszerre. Közben a szőlőművelés fejlesztésén dolgozik Hegyalján. Felismeri a furmint és a hárslevelű többszöri kapálásának fontosságát és a késői szüretelés idején hordóba kerülő aszúszemek jelentőségét. 1620-ra kidolgozza azt a technológiát amellyel megalapozta azt a borfajtát, amelyet a borok királyának is emlegetnek. Elsőként Lorántffy Zsuzsannát ajándékozza meg a nemes itallal 1631-ben. Négy év múlva már a sárospataki Rákóczi-pince leltárában is szerepel két hordó aszúbor. Ezt azonban a feltaláló már nem élte meg. 1633-ban Erdőbényén halt meg. Szobra a Kossuth utcai szoborparkban Lavotha Géza alkotása.

DR. DOMBI SÁMUEL
orvos, nyelvújító
1729-1807

Erdőbényén született 1729-ben és itt is halt meg 1807-ben. Bábaorvos, Semmelweis elődje. A bábaképzés, a gyermekgyógyászat és a gyermeknevelés első tudományos művelője megyénkben. Az orvosi rendelő előtt álló 1998. szeptember 20-án felavatott szobrát Lavotha Géza művész készítette.

LUICICH KÁROLY
altengernagy
1868-1952

Pozsonyban született. Kémiatanár apja nevelete három testvérével együtt. 1884-ben beiratkozik a Cs. és Kir. Tengerészeti Akadémiára. Több nyelven beszél(magyar, német, angol, francia, olasz). 1988-ban tengerész-hadapródi kinevezést kap és a SAIDA korvetten kezd szolgálni. Ezen a hajón bejárja a fél világot: Indiába és Észak-Amerikába is eljut. Majd torpedó és tengeraknai tanfolyamot végez. Ezek után a XIX. sz. torpedónaszád másodtisztje lesz, majd egy év múlva a LUSSIN torpedóhajón torpedókiképző tiszt. Ezek után a SZAMOS monitor első tisztje az "a" jelű őrnaszád parancsnoka. Karrierje felfelé ívelő. 1898-ban II.o. sorhajóhadnagyi kinevezést kap majd három évre rá megkapja az I.o. kinevezést is. 1903-1906-ig a Budapesi Tengerészkülönítmény parancsnoka. Majd több hajó parancsnoka és sorra kapja a kinevezéseket. Előbb fregattkapitányi, majd sorhajókapitányi kinevezéseket kap. 1918-ban a Fiumei Tengerkerület parancsnoka lett, ellentengernagy rangban. Egy év múlva nyugdíjazzák, de 1921-ben újra állományba veszik. 1922-ben a Hadtörténeti Múzeum igazgatója altábornagyi rangban. 1932-ben felveszik a katonai Máltai Lovagrendbe, és megkapja a Magisztrális lovagkeresztet. 1950-ben kitelepítik Erdőbényére. Itt hal meg 1952-ben. Sírja a kegyeleti temetőben van.