FÜZÉRRADVÁNY

Az erdővel borított Hegyköz számtalan kis "ékszerdobozt" rejteget, amit érdemes megcsodálni. Az egyik a füzérradványi Károlyi-kastély. Arany verssora jut eszünkbe, amikor a kastélyhoz vezető útra térünk; " A radványi sötét erdőben…" Az út 1km hosszúságú, 120 éves erdei- és feketefenyők szegélyezik. Az erdő ekkor még rejti előlünk uticélunkat. Aztán, mint a mesékben- némi gyaloglás után- előbukkan a kastély. Hirtelen azt sem tudjuk, hogy a csodás látványban, az óriási famatuzsálemben, vagy az épületben gyönyörködjünk. Jól esik a tájon pihentetni szemünket, s így megcsitulva kellő áhítattal léphetünk be a múzeumba.
1686-ban királyi adományként kerül a Károlyi-család tulajdonába. A három Károlyi-fivér osztozkodását követően a füzérradványi uradalom István tulajdonába kerül, a XIX. sz. elején. Az épület ekkor jelentéktelen. Károlyi Ede apjának azonban Ybl Miklós az udvari építésze. Így nem nehéz kitalálni, hogy nagyszabású építkezés veszi kezdetét. A mai kinézet azonban eltér az eredeti tervektől, tudniillik az építtető műkedvelő építész és a terveket többször módosítja. Minthogy a környék fő vonzereje a vadászat volt a század elején Károlyi még két vadászkastélyt is építtet; Kőkaput és a László-tanyát. A belső berendezés is pazar. Ajtókeretek, kandallók, valamint nagyszámú műtárgy luxus körülményeket teremt az itt élőknek. Az 1930-as években a betegeskedő tulajdonos inkább fóti birtokára vonul vissza, így lakó nélkül áll. Később Kastélyszállót működtetnek benne. Természetesen az államosításkor a családot megfosztják birtokától. Egy ideig TBC-szanatórium működik benne. A régi fény megkopik, a berendezést széthurcolják, vagyis az enyészet lesz az úr.
A 90-es években aztán megkezdődik a felújítás. Még ma sincs kész, de jó része látogatható.
Az épületet 100 hektáros védett park veszi körül. Ha egyszer megpillantjuk a halványlila virágú császárfát vagy a sárga virágköntösben pompázó tulipánfát, az óriási vérbükköket, hamisciprusokat, úgy érezzük, itt kell maradnunk, de legalább is vissza kell térnünk!