Az Amadé várrom a Zempléni-hegységben , Gönc külterületén, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán áll, 650 méterrel a tengerszint felett . A rom megközelítheto Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (8 km ), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (6 km).

A várat a 13. század második felében Amadé nádor , a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család osi fészke. Mivel a foúr összeütközésbe került a királlyal, ezért IV. László 1281 -ben eredménytelenül megostromolta a várat. Az Árpád-ház kihalása ( 1301 ) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett. A várban elobb menedéket nyújtott a lengyel trónról eluzött I. Lokietek Ulászlónak ( 1306 – 1333 ), majd saját seregével Lengyelországba behatolva helyreállította annak királyságát. A magyar trón igényloi közül következetesen Károly Róbertet támogatta, ezért Vencel magyar király hívei a kassai polgárok és a szepességi szászok támogatásával 1304 -ben megostromolták a várat, de az ostromlók csúfos kudarcot vallottak. Az oligarchát 1311 -ben a kassai polgárok gyilkolták meg. Károly Róbert királlyá koronázása után Aba Amadé fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, seregük a rozgonyi csatában vereséget szenvedett Károly Róberttol , hat fia közül ketto el is esett a küzdelemben. A király gyozelme után még élo fiait kivégezték, vagyonukat elkobozták, a várat a királyi sereg Drugeth Fülöp parancsnoksága alatt bevette. Az ostrom után királyi vár lett, újvári ispánként a Drugethek birtokolták.

1391 -ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetoen a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínuleg pusztulni hagyták, vagy ok maguk pusztították el.

Mára az ellipszis alakú sáncgyuru által valaha körülvett szabálytalan alakú kovárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg
Az Amadé-hegy szikláiról káprázatos kilátás nyílik észak felé. Tiszta idoben jól látszik a vidék Kassa városától a Nagy-Milicig .

A várról eloször 1288-ban emlékeznek meg a források. Gönc a XIII. században Abaújvár tartozéka. A z utolsó Árpád-házi király, III. Endre alatt az Aba nemzetségbeliek egyik fo fészke, akik közül Amadé (Omode) nádor 1291-tol nádori kúriáját felváltva Göncön és Vizsolyban tartja. Az Amadék után a Drugethek kapják, majd királyi vár fennállása végéig. Elso ízben IV. László király veszi el Gönc várát ostrom útján az Aba nemzetségbeli Finta nádortól, másodízben I. Károly király vette el a hutlen Amadé fiaktól, így lett királyi vár.

Többet a gönci várról nem is tudunk, az általunk ismert források 1428-ban említik utoljára. Vagy három századon át még csak a romjairól sem említenek semmit, csak a XVIII. Században kezdik a földrajzi leírások, térképek és kézikönyvek az egykori Amadé-várat, mint regényes romot újra emlegetni. Nem árulják el a szukszavú történelmi források, hogy mi okozta a vár pusztulását, s azt sem, hogy pontosan mikor enyészett el. Lehetséges, hogy a magasan levo várak gyakori sorsa, villámcsapás s utána leégés sújtotta. De az is lehet, hogy a huszita mozgalmakban pusztult el.