Legfrissebb bejegyzések:
2015-11-25
Innováció és hagyomány a Bokrétában | részletek
A pályázat a Bokréta Művészeti Iskola tanulóinak a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységét, emellett a szabadidő hasznos eltöltését, az egészséges életmód elsajátítását annak népszerűsítését és...
2015-11-20
A Regéci vár fejlesztésének műszaki zárása | részletek
2015. november 13. Regéc Község Önkormányzata "A REGÉCI VÁR, AHOL II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELEM A GYERMEKKORÁT TÖLTÖTTE" PROJEKT INDULÁSA SAJTÓKÖZLEMÉNY A PROJEKT...
2015-11-03
Egri Érseki Palota Látogatóközpont | részletek
Bepillantás a püspök sekrestyéjébe, dolgozószobájába, kincstárába, képtárába, és könyvtárába kiállítás XVI. Benedek pápa szerint „a művészet, természeténél fogva egyfajta felhívás a...
» minden bejegyzés
logó tervezés

Hegyköz

                            
Barangolás a Hegyközben

A ma emberének sajnos már keveset mond a Hegyköz megnevezés. Legjobb esetben "beugrik", hogy valahol Zemplénben járunk. Pontosítsuk elhelyezkedését mielőtt útnak indulunk, hogy felfedezzük e vidéket!

A Hegyköz Magyarország legészakibb tája, a Zempléni-hegység keleti oldalán húzódik. Sátoraljaújhelytől északra tartunk, a hegyek közé.400-700 méter magas hegyekkel körülvett és a Nagy-Milic által körülvett medencét a vulkáni földmozgások, törések és süllyedések alakították ki.
Ehhez a területhez a Bózsva- patak völgyében, a Hollóháza és Kovácsvágás Füzérradvány közötti teknőszerű medencében elhelyezkedő településeket soroljuk. /Hollóháza, Füzér, Füzérkomlós, Pusztafalu, Nyíri, Filkeháza, Füzérkajata, Kisbózsva, Nagybózsva, Pálháza, Kishuta, Nagyhuta, Füzérradvány, Kovácsvágás, Vágáshuta/

Sőt! Ideszámítják a Ronyva völgye felé nyitott enyhén dombos síkság területein fekvő falvakat is. /Vilyvitány, Mikóháza, Felsőregmec, Alsóregmec, Széphalom, Rudabányácska/
Az elnevezés; Hegyköz csak a XIX. sz.elején tűnt fel az Abaúji Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveiben.

Ha személyesen szeretnénk meggyőződni a táj eltérő természetföldrajzi adottságairól, érdemes kiszállni az autóból, és közelről megcsodálni a táj és az itt élő emberek nyújtotta vendégszeretetet, marasztaló csendet.

A Hegyközi falvak zöme középkori eredetű, a forrásokban a 13. sz.-tól név szerint előfordulnak.
Itt élni sosem volt könnyű. Csak néhány falu rétje volt jó minőségű, ezért jövedelmezőbb volt az állattenyésztés és nagyobb szerep jutott az erdőnek. A 17. sz.-i összeírások jómódú falvakról tudósítanak, de a 18.sz.-ban már a nagy méreteket öltött elvándorlásról, pusztulásról olvashatunk." a Füzér völgye nagyobb részint puszta, mind elment az embere"-írják egy 1715-ben kelt feljegyzésben.

Az itt élők értettek a famunkához, sajátos foglalkozást; vándorüvegezést és drótozást űztek. A 18. sz.-ban megjelentek az üveghuták, Rudabányácskán ércbányászattal foglalkoztak. A legnagyobb múltra a hollóházi gyár tekinthet vissza.

A múlt emlékei kísérnek bennünket utunkon, emlékek, melyeket meg kell látnunk, tapasztalnunk. Itt járva egy életformával is találkozhatunk még mélyen a hegyek között, ahol az ember és a táj egymásrautaltságának is tanúi lehetünk.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:



Add a Facebook-hoz

eXTReMe Tracker

Add to Google

Bookmark and Share

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!

Tolcsvai Szirmay—Waldbott-kastély Látogatóközpont

Regéci Vár és Látogatóközpont

Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.