A Hotyka-patak kiszélesedő völgyében járunk. A falu keleti határában ősembertelepet tártak fel a régészek. A hajdani Rákóczi birtok a kuruc háborúk után került Trautschon herceghez. Az őslakosság a jobb megélhetés reményében elvándorolt az Alföldre.

Így a herceg a Fekete-erdő környékéről származó német családokat telepített be. A falu ekkor a Trauczonfalva nevet viselte, amit később Hercegkútra változtattak.

Zárt sváb település volt egészen a XX. sz. végéig. Lakossága ma is büszke származására, őrzi nemzeti öntudatát és hagyományait. Kis ékszerdoboz, utánozhatatlan hangulatú falu 130 pincével várja vendégeit. A gazdák messze földön híresek vendéglátásukról. S a jó borocska mellett valami egészen felséges sváb szalonnát kínálnak. E különlegesen érlelt "különlegesség" titkát őrzik, ugyan a perzselést gázzal végzik, de minden más a betelepült ősök által hozott recept szerint történik. S ha úgy gondolják, megszerzik az elkészítés titkát, akkor legelőször saját hízlalású, 200-250kg-os sertés kell! Sváb szalonnát készíteni András-naptól Gyertyaszentelőig ideális, mert ilyenkor adott a kifagyáshoz szükséges hideg. Ínyenceknek friss kenyérrel, vörös hagymával ajánlott!