A Szerencsi-dombság déli peremén, a Gilip-patak, valamint hirtelen kiemelkedő kúpok között járunk. A községet Legyesbényének hívják. Az 1332-es tizedjegyzékben szerepel először, de Begne néven, ekkor a falu az Aba nemzetség tulajdona.

Sokat cserél gazdát, és a történelmi események, valamint a kolera is tizedeli a lakosságot.

A töröktől sokat szenvedett település Rákóczi Zsigmond tulajdonába kerül. Persze, ekkor már híres szőlőjéről és jó boráról. Rákóczi Zsigmond, bekapcsolódik a Lengyelország felé menő borkereskedelembe, ezzel alapozva meg a Rákóczi vagyont.

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc bukása után Bécs a birtokaik egyrészét Trautschon hercegnek adja. Az elszökdösés, valamint a természeti csapások miatt szinte lakatlan hellyé válik. Mire újból benépesítik, és fejlődni kezd a XIX. sz. elején kolera pusztít Hegyalján.

Sokan állnak be katonának, hazát védeni az 1848/49-es szabadságharcban.

1944-ben négy hétig áll a front a község határában, jelentős pusztítást okozva