A 750 éves település a Hegyalja vonzáskörzetében, Szerencs felől közúton közelíthető meg. Lakossága közel 2000 fő.

Monok a Monoky/Monaky-család ősi fészke és névadó községe, akik a 14. század óta a település birtokosai voltak.
Monok Kossuth Lajos születési helyeként vált ismertté, mely emléket őrzi a szülőházában működő Kossuth Emlékmúzeum  a Kossuth u. 18. sz. alatt
(a Magyar Nemzeti Múzeum egységeként). Az épület a 19. sz. elején Andrássy István gróf tulajdonában volt, aki 1780-1782 között építtette copf stílusban, uradalmi tisztilaknak.
A 17. század végén Monok várkastélya a Thökölyek és az Andrássyak birtoka lett. A falu legrégibb műemléke a Monaky-család várkastélya - ma kastélyszálló. A 14. századi gótikus kastély reneszánsz részletekkel, majd klasszicista elemekkel bővült.

Monok másik jelentős műemléke a domboldalon álló, 1750-ben Andrássy György gróf által épített Andrássy-kastély, amelyben általános iskola működik. Egyetemes barokk épület, 19. századi klasszicista átalakításokkal. Emeleti dísztermének freskója a négy világtájat és pipázó, zenélő magyar alakokat ábrázol.
Földszinti házikápolnáját Andrássy István építtette 1770-1771-ben. A népoktatás nagy pártfogója: Andrássy Dénes 1908-ban a Gyermekvédő Ligának ajándékozta a kastélyt, melyben 1914 óta iskola működik. A kastélykertben áll Kisfaludi Strobl Zsigmond: Kossuth Lajos teljes alakos bronzszobra. Az alkotás 171 településen rendezett gyűjtés eredményeképpen születhetett meg.

Monok Református Temploma 1799-ben épült, tornya Kossuth-emlékharanggal büszkélkedhet. A Római Katolikus Templom a régi helyén 1814-ben épült, laposfedésű homlokzati toronnyal.
Monok híres búcsújáró hely. A Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepe a környék katolikus lakosságát zarándokként vonzza ide.