Legfrissebb bejegyzések:
2015-11-25
Innováció és hagyomány a Bokrétában | részletek
A pályázat a Bokréta Művészeti Iskola tanulóinak a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységét, emellett a szabadidő hasznos eltöltését, az egészséges életmód elsajátítását annak népszerűsítését és...
2015-11-20
A Regéci vár fejlesztésének műszaki zárása | részletek
2015. november 13. Regéc Község Önkormányzata "A REGÉCI VÁR, AHOL II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELEM A GYERMEKKORÁT TÖLTÖTTE" PROJEKT INDULÁSA SAJTÓKÖZLEMÉNY A PROJEKT...
2015-11-03
Egri Érseki Palota Látogatóközpont | részletek
Bepillantás a püspök sekrestyéjébe, dolgozószobájába, kincstárába, képtárába, és könyvtárába kiállítás XVI. Benedek pápa szerint „a művészet, természeténél fogva egyfajta felhívás a...
» minden bejegyzés
logó tervezés



Látnivalók

Sétára csábító utcák, hivogató erdők, tisztavizű tó

A falu hétköznapjai és jeles ünnepei
Akit Monokra hoz az útja, az nemcsak a történelmi emlékhelyekre kíváncsi, hanem arra is, hogyan éltek-élnek a faluban az emberek, s arra is sort kerít, hogy Monok híresen jó klímáját élvezze.

A falu szép portáiban örömét találja az idelátogató vendég. Bár az igazán régi ház kevés, s az is rossz állapotú, van számos jellegzetes tornácos ház. Az 1900-as évekig az udvari homlokzatot gyakran ékesítette falazott vakolat pillér, de a tornác ismeretlen volt. A vakolatdíszek a századfordulót követő polgárosodás divatját követik, a hármas ívekkel ékes téglaoszlopos tornácok a két világháború között váltak jellemzővé. A házak egyformának tűnnek, pedig díszeiket a messze földön híres monoki kőművesek egyedileg formázták. Az utcai fronton gyakran látunk üveg ablakokkal záródó, Szűz Máriát vagy Jézust ábrázoló szobrot őrző falifülkét, amelyből nem hiányozhat a virág.

A monoki kőműves fogalommá vált a XX. század elejére, amikor a lakosság tizenöt-húsz százaléka űzte ezt a mesterséget, nemcsak szülőföldjén, hanem távoli vidékeken is. Itáliai és szepességi mesterektől tanulták, hogyan kell megfaragni a környéken fellelhető tufát.

A kőművesek mellett kovácsok, kerékgyártók, bodnárok, olajütők is dolgoztak itt. Ma már helyét sem leljük annak a vashámornak, amelyet Andrássy György létesített a XIX. században, de a hámorban készült vasrácsozatok, ablakvédő rácsok, egy vaskereszt, címerkeret, boltozattartó vaspántok, nehéz tölgyfaajtók vasalásai a hagyomány szerint a monoki és a dernői vashámorban készültek, s ma is láthatóak a faluban.

Ha a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember harmadik vasárnapján látogatunk Monokra, tanúi lehetünk a környékből és a Felvidékről érkező hívek zarándoklatának. Ezer és ezer ember érkezik ilyenkor Monokra, hogy a Kálvária-hegyen álló kápolnához felfelé haladva fohászkodjon az Úr Jézus Krisztus keresztútját megörökítő 14 stációnál.

Ha belefáradunk a falusi sétába vagy a zarándoklatba, vár a nem mindennapi szépségekkel hívogató környező természet. Monok környékét gyönyörű erdők borítják, a dombok gyalog, kerékpárral vagy lóháton is könnyen elérhetőek. Ha figyelmesen sétálunk, nem kizárt, hogy vörös jáspiskőre vagy faopálra találunk. Az erdőjárás után az Ingvár-tó tükre pihenteti szemünket.

Csodálatos ásványvilágunk
Monok környékén barangolva az ásványok ismerői igazi kincsekre, földtani értékekre, különlegességekre bukkanhatnak. A változatos színű és megjelenésű kvarc- és opálváltozatok Tállya, Boldogkőváralja, Megyaszó, Monok (Ingvár-hegy) és Hernádcéce környékén fordulnak elő legnagyobb mennyiségben. A Monok és Megyaszó környéki dombokon, szántókon különösen gyakran bukkan fel a több millió éves növénymaradványokat konzerváló faopál, illetve a tej-, üveg-, nemes-, és jáspisopál.

Tállyán az Encsy család 1749-ben épült otthonának borházában látható Encsy György ásvány- és kűzetgyűjteménye. A magángyűjtemény anyaga a Zempléni-hegységből származik, több évtizedes gyűtőtevékenység eredménye. A múzeum egyik egységét a fosszíliák (kövületek) alkotják: megkövesedett állatok és növények, teknősök, halak, rovarok, levéllenyomatok, opálosodott faágak - mind a föld és az élővilág történetének tanúi.

A kollekció másik nagy részét 14 település határából származó ásványok, opálok, jáspisok, kalcedonok adják - az utóbbiak különösen színpompás változatokban. A gyűjtemény harmadik nagy egységét az ásványgyűjtés közben talált régészeti leletek képezik. A Hegyalja híres obszidiánjából készült pattintott eszközök, magkövek, szakócák, valamint a későbbi kultúrák agyagedényeinek maradványai, őrlőkövek és még számos tárgy.

Hazánkban természeti ritkaságnak számító földtani képződmény a boldogkőújfalui kőtenger. A távolból leginkább talán egy hatalmas, legelésző birkanyájhoz tűnik hasonlatosnak a legelő zöld fűszűnyegéből százszámra kiemelkedő különböző méretű, sötétszürke andezit tömbökből álló sziklamező.

Kevésbé ismert, de a földtudományok iránt érdeklődők számára hasonlóan érdekes látnivaló a vizsolyi déli kőfejtő, mely védett geológiai feltárás.

Rátka sváb tájháza - a bejárati ajtó kőkeretének évszáma szerint - egy 1824-ben épült népi műemlék lakóházban kapott otthont. Helyiségei a régi sváb házak bútorzatát, lakáskultúráját, a köznapok és ünnepnapok színtereit mutatják be, emellett tematikus anyag ismerteti meg a látogatót a helybeli népviselet változásával.

Boldogkőváralja egyik régi parasztházban levő tájtörténeti kiállítás a Zemplén hegység védett természeti értékeit, valamint a település történetét tárja a látogató elé. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy arányos kicsinyítésben mutatja be a zempléni falvak rekonstruált településképét. Az épülethez tartozó egykori műhelyben a falusi kovácsmesterség szerszámait és termékeit tekinthetjük meg, s a porta tartozéka még egy keresztfolyosós csűr is.
A Hernád folyó egyik kanyarulatánál a múlt század elején épült Gibárt törpe vízierőműje. Az ipartörténeti érdekesség még ma is termel áramot.

A szerencsi Rákóczi vár történelmi falai között található a Zempléni Múzeum, melyben a Rákóczi család történetét bemutató kiállítás mellett Európa egyedülálló, a képeslap történetét bemutató gyűjteménye nyert elhelyezést. A mintegy 825000 darabra becsült kollekció 1880-tól napjainkig készült képeslapok színes kavalkádját tárja a látogató elé, a világ minden tájáról. Ipartörténeti kuriózum a szerencsi cukorgyár százéves történetét, valamint a világ cukorcsomagolási kultúráját bemutató Cukormúzeum.

Érdekes látnivaló lehet Bodrogkeresztúron a magángyűjteményből létrehozott Magyar Motor Múzeum, vagy Prügyön a Móricz Zsigmond Emlékház, melynek anyaga a nagy prózaíró életét, munkásságát mutatja be.

Ha Tokajban járunk érdemes felkeresni az igen gazdag kiállítási anyaggal rendelkező Tokaji Múzeumot is. Az 1790-es években emelt egykori görög kereskedőházban Tokaj-hegyalja mezővárosainak 16-20. századi történetét, a szőlő és a bor néprajzát, valamint Béres Béla egyházművészeti gyűjteményét tekintheti meg az idelátogató.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:



Add a Facebook-hoz

eXTReMe Tracker

Add to Google

Bookmark and Share

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!

Tolcsvai Szirmay—Waldbott-kastély Látogatóközpont

Regéci Vár és Látogatóközpont

Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.