A kérdés magától adódik, hogyan kerültek ide az olaszok, illetve a vallonok. 1239-ben IV. Béla említi őket először egyik levelében, hogy külhoni szőlősgazdákat telepített a környékre.

Az oklevél ekkor még csak Lyska néven említi. A betelepült szőlőművesek a Burgundia nevű falurészben laktak. Károly Róbert már szabad piacot engedélyezett az ekkor már Liszka Olaszi nevű településnek. Mátyás királytól városi rangot kap. A török időkben sajnos "rossz"helyen van, hiszen az országon osztozó három hatalom ütközési területe volt.
'1606-ban a bécsi béke alapján Bocskai István uralma alá került.
Liszka Nagyboldogasszony temploma legalább olyan neves, mint bora. A XIV. sz-i gótikus templomot a XVIII. sz-ban barokk stílusban átalakították. Messziről olyan, mint egy védőbástya. S a látogató nem is téved, mert legősibb részét katonai őrtoronynak emelték. Körerkélyes, támpilléres a torony, s tetején sisakot viselt, míg 1830-ban egy orkán ledöntötte. Így csonkatorony maradt, s olyan, mint egy vártorony.
Az olaszliszkai katolikus templom sekrestyéjének falába illesztett kőkereszt felirata különös történetet mesél el. 1772-ben a templomot kirabolták, ám a tolvajok a Bodrogon keresztül menekülve a lopott kincseket a folyó közepén elejtették. Csodálatos módon a kincsek nem vesztek oda, hanem kiemelkedtek a vízből
Található a községben egy Kőhíd, aminek szerkezeti kialakítása hazánkban egyedülálló, és a nyílások csúcsíves alakja is ritkaságnak számít, építésének története azonban felderíthetetlen.