Hazánk északkeleti vidékén, a Bodrog folyó mentén terül el Sárospatak városa. Perényi Péter földesúr 1534-ben itt emeltetett magának lakótornyot és palotát.
Az idők során magáénak vallhatta az egri várkapitány fia, Dobó Ferenc, majd rövid ideig Balassi Bálint, aki titokban feleségül vette Ferenc úr leányát, Krisztinát, ezzel formálva jogot a váruradalomra.
Később a Lórántffy família birtokolta, ahová benősült I. Rákóczi György, így lett végül Rákócziaké Sárospatak. A vár ekkoriban nyerte el végső formáját, lakórészeit a reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint átalakíttatták. A kuruc felkelés megtorlásaként egyes részeit felrobbantották a császári csapatok, de a palotaszárny - mivel mindvégig lakták - megmaradt épségben. Az ódon falak között Vármúzeumot rendezetek be.
A nép ajkán számos legenda maradt fenn az ódon várról, természetesen a legtöbb a "nagyságos fejedelemhez" II. Rákóczi Ferenchez köthető. Az egyik szerint, amikor a labancok üldözőbe fogták a kurucok fejedelmét, hogy megtévessze üldözőit, a patkót fordítva verette fel a lovának lábaira. Így a császári katonák az ellenkező irányba vágtattak, miközben a fejedelem biztonságba jutott.