Legfrissebb bejegyzések:
2012-05-09
Pályázat | részletek
Tornyosnémeti Község Önkormányzatának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA kéményseprő-ipari közszolgáltató kiválasztására A dokumentum letölthető .pdf formátumban. - letöltés...
2011-05-10
A szőlő násza | részletek
Időpont: 2011. június 4. Helyszín: Tarcal, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok  A szőlővirágzás ünnepe, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok!   Idén hagyományőrző kezdeményezésként Tarcalon...
2010-05-26
Nők egészséghete | részletek
...
» minden bejegyzés


Településtörténet


Egy pálya vége és egy pálya kezdete

E kissé furcsa cím Zemplén, ill. Hegyalja legnagyobb településéhez kötődik. Ez Sátoraljaújhely. Itt kezdődött hazánk egyik kiemelkedő politikusának pályája; Kossuth Lajosé, s itt végezte be pályáját a magyar irodalom vezéregyénisége: Kazinczy Ferenc, a széphalmi nyelvújító.

Kicsit előreszaladtunk a történelemben, hiszen a város élete sokkal régebben kezdődött. A nagy múltú város eredeti neve Sátorhalma, illetve Sátoralja volt. A tatárjárás ezt a településünket sem kímélte, s mivel újjá kellett építeni, akkor már az áradásoktól mentes területet választottak; tehát új helyen épült fel. Neve innen származik. 1261-ben kapott városi kiváltságokat, s a védelmére a Vár-hegyen kővár épült, mely a XVI. századig állt fenn.

Nem csoda, hogy hamar jelentős fejlődésnek indult. Fekvése kiváló, kereskedelmi útvonalak szelték át, s ő a hegyaljai bor kereskedelmi központja. Bár sok gazdája volt, nagy vonzása megnőtt, amikor Lorántffy Zsuzsanna révén a Rákóczi-családhoz kerül. A török jobbára elkerüli, jönnek a betelepülők, fellendül a szőlőtelepítés és a kézműipar. Állítólag itt készítette úrnőjének az első aszúbort Szepsi Laczkó Máté.

A következő évek megannyi véres összeütközés színterévé tették a várost. Tokaji Ferenc felkelése, majd a Rákóczi szabadságharc tűzbe hozza Hegyalját.

Újhely céheiben közel 200 iparos ember foglalatoskodott a XVIII. Században, s évente 12 vásárt tarthattak. Szellemi élet sarjadt a városban. A reformkorban az itt működő Casino Társaság olyan jeles személyiségekkel büszkélkedhet, mint Széchenyi, Kossuth, Petőfi. a reformkor és a szabadságharc újra felébresztette a kuruc hagyományokat.

A Kiegyezés után újra nagy lendületet vesz a fejlődés. Megindul a vasút, folyószabályozással termőterületet nyer a város, megjelentek az ipartársulatok.

A trianoni békeszerződés csonkít a városon és a vonzáskörzetén.

Ma virágos város várja, hogy nézzék meg hazánk egyetlen olyan "templomát", amelyet a bornak emeltek. De érdemes felkeresni a csodarabbi sírhelyét, mely mára zarándokhellyé vált. Vagy gyönyörködni a "fehér barátokról", a pálosokról elnevezett kolostorban. A kolostor melletti, kora gótikus templom gyönyörű, fafaragású toronyóráját ma már a város múzeuma őrzi. Ez volt Magyarországon az első mechanikus óra, számlapja 1501-ben készült.

A Magas-hegyre, a téli sportok kedvelőinek törzshelyére autóút is vezet. Aki nem síelni akar, hanem csak jó levegőt szívni, és szépet látni az sem fog, csalódni. A látvány a Hegyközzel, a szlovákiai Bodrogközzel és a borsi várkastéllyal, - ahol II. Rákóczi Ferenc született - magáért beszél.

Zemplén régi híre, rangja ismét éledőben van.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:




Add a Facebook-hoz


eXTReMe Tracker

Add to Google

Bookmark and Share

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.