|
Legfrissebb bejegyzések:
2012-05-09
Pályázat | részletek Tornyosnémeti Község Önkormányzatának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA kéményseprő-ipari közszolgáltató kiválasztására A dokumentum letölthető .pdf formátumban. - letöltés...
2011-05-10
A szőlő násza | részletek Időpont: 2011. június 4. Helyszín: Tarcal, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok A szőlővirágzás ünnepe, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok! Idén hagyományőrző kezdeményezésként Tarcalon... |
Településtörténet Hegyalja-kapuja A nevet nagyon találóan kapta Szerencs; Hegyalja-kapuja. Ugyanis a nagy múltú borvidéket az ország belsejéből e városon át lehet elérni. Petőfi mikor itt járt azt írta: Szerencsnél legszebb a kilátás. Ez természetesen elhelyezkedésének köszönhető. A Nagyalföld és az Eperjes-Tokaji-hegyvidék találkozásánál terül el. A monda szerint már honfoglaló magyarjainkat is megbabonázta az eléjük táruló látvány. A szerencsi hegy tetején Árpád így szólt: "Ma ád Isten szerencsét e tájnak, Ond és Tarcal vezéreknek." A monda innen eredezteti néhány település nevét. A történet szép, bár nem igaz. Szerencs neve egy személynévből alakult ki valószínűleg. István király korában már esperességi központ volt. A település nevét először egy 1216-ban kelt oklevélben olvashatjuk. A mai vár helyén a XII. sz-tól gyógyító lovagrend, a johaniták alapítottak monostort, s gyógyításukhoz a soha be nem fagyó meleg vizű kénes forrás vizét használták. A tatárjárás a települést elpusztította. A terület sokszor cserélt gazdát. Így tulajdonosai voltak többek között a Monakiak, az Izsépiek, a Dobiak, és a Lúcziak. 1490-ben már mezővárosként emlegették az oklevelek. Némethy Ferenc tokaji várkapitány a XVI. sz. közepén, az apátság helyén erődítményt emeltet. A Rákóczi vagyon megalapozója Rákóczi Zsigmond zálogbirtokként kapja, s a város történetének talán legfontosabb fejezete is az ő nevéhez fűződik. Földi maradványai kérésére a szerencsi református templomban nyugszanak. Ebben a templomban tartották azt az országgyűlést 1605-ben, ahol Bocskai Istvánt fejedelemmé választották. A XVII. sz-ban a császáriak nem bántak kesztyűs kézzel, a várossal, még Rákóczi Zsigmond csontjait is szétszórták. A XVIII. sz-ban a vár újra a Rákócziaké. A Bécsből hazatérő Ferenc szívesen időz e falak között, sőt itt éri a hegyaljai felkelés híre. Ekkor még gyorsan elmenekül a vidékről. A kuruc szabadságharc idején számos magas rangú vendéget fogadott Szerencsen. A település a Rákóczi-szabadságharc bukása után elveszti stratégiai jelentőségét. Mária Terézia uralkodása idején indul újra fejlődésnek. Nagyobb lendületet a Kiegyezés után tapasztaljuk, amikor nagyiparivá válik a cukorrépa feldolgozás. A gyár 1889. december 10-én kezdte meg a termelést. 1923-ban csokoládégyár is létesül. Régen, ha Szerencs szóba került mindenkinek a finom csokoládé jutott az eszébe és az az édes illat, amely az ideérkezőt fogadta. Ma sem kell üres gyomorral távozni, hiszen a csokoládé mintaboltok várják az édes szájúakat és a különlegességre vágyókat. 1984-ben kapta vissza városi rangját. Aki régen járt itt már rá se ismer a városra. Épül, szépül, s nagy szeretettel várja látogatóit. Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére Kapcsolodó cikkek:
Szerencs-Sárospatak túraútvonal
Tokaj-hegyaljai túraútvonal Zempléni Körtúrák Szerencs Szerencs Önkormányzat |
|
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
|