Szerencs városát a szőlőtermesztéséről világhíressé vált Hegyalja kapujának nevezik, sok nevezetessége közül a belterületén emelkedő Rákóczi-vár a kirándulók egyik kedvelt célpontja.
A mocsaras vidék egyik kiemelkedő halmán a XIII. században alapított a Bogát-Radvány nemzetség egy bencés kolostort, melyet az országban előrenyomuló törökök elleni védelmül végvárrá alakítottak át. Erről az első írásos adat 1556-ból származik, ekkoriban Németi Ferenc a várnagya.
Később Schwendi császári generális zsoldosai foglalták el, majd Rákóczi Zsigmond főnemes vette zálogba a váruradalmat. Az apátság épülete köré fokozatosan épültek a katonai védőművek, vaskos ágyúbástyák és mély vizesárok oltalmazta az ellenséges támadástól.
A kuruc szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után elvesztve katonai jelentőségét, kényelmes lakhatást biztosító rezidenciává formálták át tulajdonosai. Mivel mindvégig lakták, épségben maradt napjainkig. Jelenleg a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye tekinthető meg a történelmi falak között, míg más részében szálloda üzemel.
A vészterhes időkből maradt fenn a néphagyományban, hogy a szüretelő asszonyoknak a végvári katonákkal együttesen sikerült legyőzniük a reájuk támadó portyázó török lovascsapatot.

1 |